Ez meg az

Kedves Olvasó,

Ezen az oldalon sok apró, érdekes és hasznos tudnivalót osztok meg a célból, hogy mindenki a maga kedvére válogathasson életutam során megtapasztalt , megtanult és átélt tudásból.

 A  PARLAGFŰ VÉDELMÉBEN

 A parlagfű latin neve: Ambrosia artemisifolia, a hármaslevelű parlagfűé pedig: Ambrosia trifida. Azt mondják rájuk, hogy gaz, pedig ez nem igaz. Gaz, csak az emberek között van, mert van rendes ember, meg gazember. Növények között nincsen gaz, csak haszonnövény és gyomnövény. A parlagfű nem gyomnövény, mint ahogy az ürömfélék családjába tartozó többi növény sem az. Az ürömfélék hasznos növények gyógyításra és ételek, italok készítésére használják őket. Például a likőrök, borok közül nagyon finom az ürmösbor, vagy a likőr. Az egyéb hasznosságot illetően csak később adok magyarázatot.

 

  Még 1973-ban, amikor először találkoztam  személyesen Lajos Atyával, a lazarista missziós pappal Adonyban, úgy tudtam, hogy a parlagfű haszontalan gyomnövény. Szerencsére nem voltam rá allergiás, de más pollenekre sem. Különös véletlen folyamán ismerkedtünk meg. Dunaújvárosban voltam közlekedési rendőr és Adonyban ellenőriztem a forgalmat,  a kivilágítatlan kerékpárosokat. Esti szürkület volt már és láttam, hogy egy idős úr kerékpárja hiányosan van felszerelve, mert nem volt hátsó világítása. Lajos Atya volt az, de nem büntettem meg, hanem csak figyelmeztettem, mert halkan és tisztelettudóan beszélt velem, aki akár az unokája is lehettem volna. Sokáig beszélgettünk, mert a szerénysége mögött egy nagy tudású, intelligens embert ismertem meg, s még a tréfa sem állt tőle távol, amikor azt mondta, hogy a Jóisten vigyáz rá, még akkor is, ha nem jó a világítás a kerékpárján.

 

  Lajos Atyával, a magyar újkori természetgyógyászat úttörőjével a megismerkedésünk után többször is találkoztam –kerestem a vele való találkozási lehetőségeket!-, mert a végtelen egyszerűsége és a hatalmas tudása lenyűgözött. Addig is sokat tudtam a természet törvényeiről, mert reál beállítottságú is vagyok, s akkor már mérnök voltam, meg az anyai nagyapám Vincze Ágoston, állandóan járta velem a Heves megyei kis faluban, Fedémesen az erdőket, mezőket és szedtük a gyógynövényeket, meg a gombákat. Apai nagyapám Weixl János pedig egész életét az előszállási (Fejér Megye) állatorvos, Dr, Eglesz Mihály mellett töltötte, mint felcser. Mindkettőjüktől sokat hallottam a természet erejéről, szépségéről, az állatok öngyógyító tevékenységeiről, a növények gyógyító és tápláló hatásairól. Olyan bölcsen beszéltek ezekről a dolgokról, hogy azok  felkeltették a figyelmemet, és haláluk után is egyre többet olvastam, tanultam ezekről a természetes dolgokról, erdő, mező növényeiről és állatairól.

 

 Lajos Atya is megerősített abban, hogy a természet törvényei Isten törvényei és azok változatlanok, örök törvények. Azt mondta, hogy a közlekedési törvényeket át lehet hágni büntetlenül, ha nincs rendőr a közelben, és akkor megúszta a felelősségre vonást, de ha valaki a természet törvényeit hágja át, akkor az saját magát bünteti meg!!! A természet úgy működött évmilliókkal ezelőtt, ahogy ma működik és úgy fog működni évmilliók múlva is. Bölcsen mondta, hogy semmi új nincs a Nap alatt, mert amit ma felfedeznek, az már régóta létezik, csak az ember most ért el oda, hogy megismerjen olyan dolgokat, tényeket, amelyet eddig eszközök, vagy tudás híján nem ismert fel, vagy meg. Beszélgetéseink során szóba került a parlagfű is, mint allergén növény.

 

 Lajos Atya védelmébe vette és elmondta róla, hogy régi gyógynövény könyvek leírják több gyógyító tulajdonságát, de meg is lehet enni, mert nagyon sok vitamint tartalmaznak a levelei és a virága, meg a pollenje is. Ezért szeretik legelni az állatok is. Elmondta, hogy a múlt századelőn az előkelő szalonokban az ambrózia illat volt az úri, és az előkelő illat. Ez pedig a parlagfű, az ambrosia artemisifolia illata volt. Aroma olaját aroma mécsesekben hevítették, de lehetett kapni,  a szárított, összesodrott leveleiből készített füstölőt is.

 

 Tőle tudtam meg azt is, hogy amikor a spanyolok és a portugálok felfedezték és kisajátították az Új Világot, azaz az Amerikai földrészt, akkor keresztényi szellemben kiirtották az őslakosokat (inkák, aztékok, toltékok, stb). Amikor az angolok is vérszemet kaptak, hogy nekik is kell az új világból, ők sem kímélték az őslakos indiánokat, és kíméletlenül öldösték azokat, szintén a keresztényi szellemiségre hivatkozva. A franciák is erős nemzetté váltak és látták, hogy lemaradnak az Új Világ elosztásánál, ezért ők is részt követeltek Amerikából, de nekik már csak néhány Közép Amerikai rész és Kanada jutott, de Kanadát megosztották egymás között az angolokkal. Az angolokkal ellentétben a franciák nem öldösték ok nélkül az őslakosokat, ezért azok hálából egy csomó titkukat megosztották velük. Ilyen titok volt a parlagfű titka is. A parlagfű egy ősi, nagyon intelligens növény, sok tekintetben az embernél is intelligensebb. A parlagfűnek az a természetben a feladata, hogy megóvja a földet a kiszáradástól!! Ahol parlagon van egy földdarab, ott elszaporodik, hogy megóvja, az adott föld területét. Ahogy megóvta, azután átadja a helyét más növényeknek, amelyek az így megóvott talajon már képesek voltak megmaradni és szaporodni. Olyan ez, mintha valaki nyerne a lottón 1 milliárdot és neki csak 100 millió kellene, és a maradék 900 milliót elosztaná a rászorulók között. A valamennyi parlagfű képes erre az önzetlen cselekedetre, s vajon hány ember lenne képes erre? Ezért írtja a balga ember és irtatja sok balga hatóság kül- és belhonban egyaránt? Ők ugyanis nem lennének képesek ilyen nemes cselekedetekre!

 

 A búzára, a búzából készült ételekre a lakosság 90 %-a, a szarvasmarha tejére és az ilyen tejjel készült tejtermékekre a lakosság 80 %-a allergiás és mégsem irtják ki sem a teheneket, sem a búzát a földeken. Ezt az érzékenységet nem allergiának hívják, hanem glutén- és laktóz érzékenységnek!  Ugye mekkora csúsztatás! Nagyon sokan allergiásak a pollenekre (ürömfű, repce, paréj, libatop, stb), s nemcsak a parlagfű pollenjeire, s mégis a parlagfű van kikiáltva fő ellenségnek! Legalább annyi ember allergiás az állati szőrökre, különösen a kutya- és macskaszőrökre és ezen állatok ürülékeire, mint a parlagfű pollenjeire, s mégsem irtatják ki hatóságilag sem a kutyákat, sem a macskákat, pedig más tekintetben, csak Budapesten az utcai megszáradt kutyagumik szállóporától évente 3-4 kisgyermek meg is vakul!

 

  10 évvel ezelőtt két kisbusznyi allergiás gyermek lett kirándultatva Dobogókőre. A gyermekek allergiás betegek voltak, s Dobogókőn a parlagfűben játszottak, pedig akkor volt a virágzása, és senki sem prüszkölt, senki sem váladékozott tőle! Sokan szedtek csokorba parlagfüvet, hogy otthon büszkélkedjenek vele, hogy már nem allergiásak a parlagfűre. Ahogy a buszok beértek a Flórián tér közelébe, szegény gyermekek elkezdtek prüszkölni, köhögni. Vajon miért? Azért mert az autók kipufogó gázai lemarták a pollenek védőburkát, amely védőburok alatt a polleneknek a bogáncsra hasonlító kis karmai vannak. Ezek a kis karmocskák irritálták a légutak nyálkahártyáit. Addig, amíg ép volt a védőburok, addig nem allergizáltak!!! Akkor most ki a hibás a parlagfű, amelynek a pollenje védőburokkal van ellátva, hogy ne sértse meg a légutak nyálkahártyáit, vagy a a kipufogó gázok, amelyek lebontják (lemarják) a védőburkot? Nem az autókat kellene inkább irtani, vagy a városokból kitiltani? Vajon miért erőltetik még a kőolajszármazékokból nyert hajtóanyagokkal üzemelő motorok gyártását, üzemeltetését, amikor van, vannak sokkal környezetkímélőbb, környezettisztább üzemanyagok, hajtóanyagok is? A válasz: a gyógyszeriparnak óriási üzlet az orvostudomány által gyógyíthatatlannak kikiáltott allergiás betegségek gyógyszeres kezelése!!!!!!!!! Ma már a lakosság 30 %-a allergiás, vagy asztmás, s ők biztos gyógyszerfogyasztók! Mellesleg a légutak nyálkahártyáit a tej- és tejtermékek teszik védtelenné a magas kazein tartalmukkal (300-szor több a kazein a tehéntejben, mint az emberi tejben, s a kazeint az asztalosipar ragasztásra használja!!)! A tejet nem fogyasztók nem allergiásak a pollenekre, s így a parlagfű pollenjeire sem!!

 

 Tagja vagyok a Palocsa Egyesületnek. Ezzel az egyesülettel még a múlt évezred utolsó éveiben Alcsútdobozon (Fejér Megye), egy több hektáros területet hagytunk parlagon, szándékosan, hogy mi lesz ezzel a földdarabbal a természet törvényei szerint. Első évben teljes területét beterítette a parlagfű (hogy honnan tudta meg, hogy ott van egy üres földdarab?). A második évben már a parlagfű több mint 50 %-ban visszaszorult és átadta a helyét más növénykultúráknak (megjelent a lóhere, a gyermekláncfű, az útilapu (bojtorján), a lósóska, fehér üröm, máriatövis, paréj, libatop, stb). A következő évben már 20 % alá esett vissza a parlagfű aránya az adott területen, pedig senki sem irtotta!!. Öt év elteltével pedig mindössze az eredeti terület 1-2 %-án volt csak parlagfű!! Nem kell tehát irtani, visszafogja az önmagát is a szaporodásban, ha nincs megműveletlen terület, mert neki az a teremtéstől rendelt feladata, hogy megóvja a termőföldet a kiszáradástól, s teszi a „dolgát”!

 

    Az a tény, hogy az orvostudomány gyógyítani nem tud, csak kezelni, régóta ismert. „Medicus curat, natura sanat.” Csak a beteg tudja saját magát meggyógyítani. Az orvos csak kezel (kúrál), a (saját) természet gyógyít. Hippokratész és Galénusz óta semmi sem változott. De a gyógyszeripartól sem várhatjuk el egészségünket. Az is egy iparág –méghozzá jövedelmezőbb, mint a hadiipar-, amely a gyógyszerek eladásából él. Ha a gyógyszerek meggyógyítanának, nem csak szimptómákat szüntetnének meg vagy enyhítenének, rövidesen minden beteg egészséges lenne, és senki nem venne többé gyógyszert. Mindenki előtt világos, hogy egészséges nép egyidejűleg „halott gyógyszeripart” jelentene. Ehhez nézzünk meg néhány idézetet. „Az orvostudomány (beleértve a gyógyszeripart) közvetlenül a szívinfarktus és a rák után az emberiség legveszélyesebb kórokozója lett. Egy átlag német ma kb. ötször annyi gyógyszert fogyaszt, mint közvetlenül a második világháború előtt. Vajon ettől legalább ötször olyan egészséges is? Természetesen nem. Ellenkezőleg: a német lakosság átlaga ma sokkal gyakrabban beteg, mint azelőtt… Hirtelenül így lett egy olyan iparágból, amely azért keletkezett, hogy betegségeket gyógyítson, új betegségek kiindulópontja.” (Kurt Blüchel: Weisse Magier, Fischer Verlag, 1976

 

    Az emberi szervezet tökéletes. Még az önmaga iránt tanúsított barbár magatartás ellenére is az esetek többségében legalább 30-40 évig betegeskedés nélkül él. Az ember korábban nem érzett fájdalmakat, de egyszer csak számos betegség támadja meg. Azonnal a kórházhoz fordul segítségért, az orvos pedig, amikor felteszi neki a kérdést, honnan erednek ezek a kórok, azt feleli neki: „Mit akar Ön, hiszen ezek a korral járó betegségek.”

 

   Szemüveget rendelnek a betegnek, eltávolítják salakanyagokkal, kövekkel, baktériumokkal telített szerveit, kioperálják daganatait, stb. Az okok pedig, melyek ehhez az állapothoz vezettek, senkit nem érdekelnek, beleértve magát a beteget is.

 

Az emberek kifejlesztették a vegyi alapú gyógyszereket. A szervezetet azonban nem lehet becsapni. A szervezetnek csakis természetes eredetű gyógyszerekre van szüksége. Mi pedig tulajdonképpen egy tömegpusztító élelmiszer- és gyógyszeripari korszak feltételei között élünk.

 

 Azt hiszem, az emberek többsége józan ésszel gondolkodva egyetért azzal, hogy nem az a járható út, hogy kiirtunk mindent körülöttünk, ami virágzik, pollent termel mindent, ami élõ. Az sem megoldás, hogy az allergiások szervezetét teletömjük kemikáliákkal, gyógyszerekkel, mert így olyan mellékhatások alakulhatnak ki, amelyek súlyosabb betegségeket idézhetnek elõ, mint maga az alapbetegség.

 

 Abból kell kiindulni, hogy miért van ma annyi beteg, így pollenallergia is. 60-80 évvel ezelőtt kevesebb ember volt és több pollent termelő növény, tehát egy emberre fajlagosan több pollen jutott, mint napjainkban, és mégsem volt ennyi allergiás, asztmás beteg. A virágporok nem veszedelmesek, hanem hasznosak (az egyik legértékesebb táplálékunk). Van, aki a lisztre érzékeny, és mégsem mondjuk, hogy veszedelmes a liszt. Korábban tisztább volt a környezetünk és az emberek is egészségesebben táplálkoztak, többet mozogtak, türelmesebbek voltak egymáshoz, nem zúdult rájuk annyi stressz, annyi elektroszmog, mint napjainkban.

 

 A táplálkozás is nagyon sokat jelent az immunrendszer erõsítése szempontjából. A mai átlagember sietve, kapkodva eszik, akár otthon van, akár úgynevezett gyorsétkezdékben. Nem rágja meg jól az ételt, emellett egyoldalúan táplálkozik, az élelmiszeripar által gyártott különféle tartósítószereket, ízfokozókat, állományjavítókat, mesterséges színezékeket, „természet azonos” aromákat, emulgeáló-szereket, stb. tartalmazó, agyon sütött-fõzött, hőkezelt ételeket fogyasztja. Az ipari élelmiszerekben levõ különbözõ vegyszerek annyira feldúsulnak az ilyen táplálékokat fogyasztó emberekben, hogy a szervezetük immunrendszerét teljesen leköti az ezen anyagok elleni küzdelem, s ha ilyenkor virágzik egy parlagfû, egy fűzfa, egy ürömféle, akkor annak az egyébként hasznos pollenjei már teljesen megzavarják a szervezetet (autoimmun reakciók). De nemcsak az ipari élelmiszer-elõállítás során mérgezõdik az étel, hanem a megtermelés során is, mivel többnyire ez is iparilag történik. Például az állatok, hogy minél elõbb vágásérettek legyenek, különbözõ kémiai anabolitikus szereket kapnak, hogy minél elõbb meg legyen - mozgás nélkül - az izomtömegük. Az ember az ilyen szereket a hússal együtt elfogyasztja, ezek a szerek egy idõ után feldúsulnak, kumulálódnak a szervezetben, ami aztán mérgezi a szervezetet, gyengíti az immunrendszert. Régen az állatok izomzata a mozgástól (legelõ, rét) alakult ki, nem tartalmazott ilyen szereket. Az állatok tápláléka sem tartalmazott annyi káros anyagot, mint napjainkban. Az iparszerűen tartott állatok, hogy ne kapjanak el egymástól különbözõ állatbetegségeket (száj- és körömfájás, tüdõvész, takonykór, streptococcus, fakultatíve patogén baktériumok stb.), állandóan, - tápba keverten - különbözõ gyógyszereket, antibiotikumokat kapnak, melyeknek maradványai szintén belekerülnek a húst fogyasztó ember szervezetébe. Ma már antibiotikumért nem a patikába kell menni, hozzájutunk a hús- és a tejboltok termékeiből is.

 

 Az állatok táplálékának egy részét a közutak, szennyezõ ipari üzemek közvetlen közelében termelik meg. Az árokparti széna még alomnak sem alkalmas, nemhogy tápláléknak. Benne van a kipufogógázok szennyeződése, az úton elrobogó járművek gumipora, fékbetét pora, kuplungbetét pora, stb.

 

Az elektromos vezetékekkel körülvett nagyüzemi csirkék és pulykák mindegyike leukémiás! Beteg állatokat etetnek a húsevőkkel! Ez is bioterrorizmus!

 

 A közutaktól számítottan 50-80 méteren belül termelt növények annyi koncentrált mérget tartalmaznak, hogy ha el is keverednek a többi, távolabb termelt növénnyel, akkor is mérgezik az állatok szervezetét, így a húsát, tejét, tojását is.

 

Az ember közvetlenül is fogyaszt ilyen módon termelt élelmiszereket, amelyek szintén az immunrendszert gyengítik. A megoldás az lenne, hogy ha minden út mellett kb. 50 méter széles, minden gyár, légszennyezõ üzem mellett kb. 100 méter széles erdõsávot telepítenének, ami felfogná a gépjárművek, gyárak által kibocsátott mérgeket és tisztítaná a levegõt. Be kellene indítani egy olyan mozgalmat, hogy „Erdõsávot az utak, a gyárak mellé!”, a parlagfű irtása helyett.

 

  A közönséges diesel motorok kipufogógázának koromszemcséit kiszűri az orrunk csillószőrzete. A legújabb „korszerű” HDI, TDI diesel motorok üzemanyagát olyan finomszemcsékké porlasztják szét, hogy azt már nem szűri ki a csillószőrzetünk, hanem belekerül a tüdőnkbe, ott lerakódik, megbetegíti azt. A különböző mesterséges illatanyagok (dezodorok, öblítők, WC szagtalanítók, légfrissítők, stb.) is feldúsulhatnak, de e nélkül is kiválthatnak allergiás reakciókat. Hasonló hatást vált ki a molyirtó naftalin is.

 

 A természetes életmód, a természetes ételek, a „kóser” dolgok adják meg a lehetőséget a túlélésre. Ha megszegünk egy törvényt úgy, hogy nem tudjuk, hogy amit tettünk, az törvénysértő, megbüntetnek, ugyanis van egy szabály, miszerint a törvények nem ismerete nem mentesít a felelősségre vonás alól. A természet törvényeinek nem ismerése sem mentesít a felelősségre vonás alól. A felelősségre vonás betegség formájában jelentkezik! A „kóser” étel vércsoport szerint fogyasztva védi az emberek egészségét és szaporodóképességét!

 

 Nemcsak a hús- és húskészítmények, valamint a tej- és tejtermékek fogyasztását kell kerülnie az allergiás, asztmás betegnek, hanem az egyéb gyorsan bomló fehérjefélék - gomba, tojás, stb. - fogyasztását is. Ez még a biohúsra is vonatkozik. A hullamérgek az állat leölése után azonnal megjelennek az állat szervezetében. (Nem véletlenül hívják a vegetáriánusok -én is az vagyok már 16. éve- a húslevest hullateának vagy dögteának!) A gombák esetében is hamar keletkeznek olyan fehérje méreganyagok (toxinok), amelyek akár halálosak is lehetnek. S hogy a hús ne büdösödjön, szebb színe legyen, iparilag salétrommal és egyéb olyan szerekkel kezelik, amelyek szintén mérgezést okoznak. Az utóbbi idők döghús-botrányairól, pestises, madár-influenzás, prionos húsairól már nem is szólok, mert ezek önmagukért beszélnek! 

 

Mi természetgyógyászok holisztikus szemlélettel gyógyítunk, a test, a lélek, a szellem vizsgálatával és figyelembevételével, tehát nemcsak tüneti síkon kezelünk. Lelki dolgaink, lelki jelenségeink kivetülnek a fizikai-testi síkra is. A test a lélek temploma, és a lélek megbetegítheti és meg is gyógyíthatja a testet.

 

 Minél inkább szeretettel közelítünk élõ és élettelen környezetünk felé, ez a szeretet visszasugárzódik, visszatükrözõdik felénk, meggyógyulunk. Ha mosolygunk valakire, legtöbbször mosolyt is kapunk vissza! A mosoly nem kerül pénzbe! A homo sapiens nem arra teremtetett, hogy ölje egymást. Ha mi öljük a természetet, az is öl bennünket. Nem igaz, hogy nem elõzhetõ meg az allergia, az asztma és nem gyógyítható meg teljesen a beteg. Nem a természetet kell kiirtani, hanem nekünk kell visszaidomulnunk a természethez. Az evolúciós folyamatban az ember szervezete évezredek alatt alakult ki és mindig harmóniában volt a természettel. Az utóbbi 50 évben annyira eltávolodtunk a természettõl, hogy ilyen gyorsan nem tud az emberi szervezet reagálni a változásokra, s diszharmónia alakul ki, megbetegszik. Ahhoz, hogy ez ne történjen meg, az embernek megvan a tudása, megvannak az eszközei, csak nem használja egyiket sem, vagy nem úgy használja, ahogy kellene. A természet körforgásában minden növénynek, állatnak megvan a szerepe. Ha ezt a körforgást megbolygatjuk, ennek elõre be nem látható következményei lehetnek, felbomlik az ökológiai, biológiai egyensúly. Nem a parlagfüvet, nem a libatopot, nem a f űzfát, nem a lisztet adó búzát, stb. kell kiirtani, hanem helyes életmóddal, helyes táplálkozással kell erõsíteni az immunrendszerünket, kerülni kell a káros geopatogén zónákat (vízér, Hartmann-háló), és akkor az sem árt meg, ha virágporfelhõben járunk.

 

 Hazánkban úgy akarnak védekezni az allergia ellen az illetékesek és mindenféle egyletek, hogy a parlagfû irtására szólítanak fel. A parlagfüvet csak vegyszerekkel tudnák véglegesen kiirtani, ha egyáltalán véghez lehetne ezt vinni. A parlagfű is a természet része és kipusztításával felborulna a természet rendje. A vegyszeres irtás több kárt okozna az embereknek és a természetnek, mint a parlagfû az embereknek. A parlagfû után aztán jönnének a többi allergének, az ürömfélék, a libatop, a nyírfák és még sorolhatnám a növényeket s végül nem volna körülöttünk természet, mert a kultúrnövényeket is irtani kellene, mert aki allergiás, az elõbb-utóbb a kukorica, a búza, stb. pollenjeire is érzékennyé válna, s így lassan kipusztulna az emberiség is.

 

 Engem nem tudnak megbüntetni a parlagfű nem irtása miatt, ugyanis én úgy irtom a parlagfüvet, hogy megeszem!

 

 Lajos Atya óta tudom, hogy a parlagfű az emberek számára is ehető, s az óta rendszeresen fogyasztom, az év minden napján. Ilyenkor, amikor még zsenge, összevágom apróra egy kis petrezselyem-, vagy zeller-zölddel, - önmagában sem rossz!- és rászórom a szendvicseimre, a kiszedett ételeimre (leves, kása, tészta, főzelék, barnarizs). Ebben a zsenge korban nagyon sokat leszedek és leszárítom, majd szárítva tárolom, s így egész évben tudom az ételeimbe, ételeimre tenni a szárított, megőrölt porát. Sokan nem hitték el, hogy jómagam eszem a parlagfüvet, ezért rámküldték a különböző tv-s társaságokat is, akik felvették, ahogy a parlagfüvet fogyasztom.

 

 Veterán dobóatléta vagyok, és sokszor vannak olyan monstre versenyek, ahol több órán keresztül kell dobálni különböző súlyú nehézkalapácsokat. Ilyenkor szoktam a teljesítményem fokozása céljából a verseny színhelye körült talált parlagfűből fogyasztani, önmagában és nyersen. El is neveztek a sporttársaim fűevőnek. Aztán megdöbbentette őket, hogy a parlagfű-evésem után kb. 20 percen belül egyre javultak az eredményeim. Néhány követőm is akad majdnem mindig és náluk is hasonló teljesítményjavulásokat lehetett tapasztalni.

 

 Pár évvel ezelőtt el akartak adni nekem egy gyufás-skatulyáni zöld port több tízezer (!) forintért. Kérdeztem, hogy mi van a dobozban és miért olyan drága? Erre azt felelték, hogy a szervezet őssejt termelését fokozza a zöld por, és ez által minden betegséget helyrehoz a szervezetben. Nem vettem meg a port pedig tudtam, hogy egy keletet, nyugatot is megjárt, neves magyar orvostól származik, hanem megízleltem s megszagoltam. Kellemes volt a meglepetésem, ugyanis a zöld por, a parlagfű pora volt, amelyet jómagam már régóta napi szinten fogyasztok! Lajos Atya nekem is beszélt arról, hogy a parlagfű minden betegséget helyrehoz a szervezetben, de nyilván azt Ő sem tudta, hogy ezt a szervezet őssejt-termelésének fokozásával éri el. Szerintem sem baj, ha nem ismerjük az elméletet, hanem csak az adott növény hasznosságáról győződünk meg a fogyasztása során. Az is igaz, hogy akiket eddig meg tudtam győzni arról, hogy a parlagfű rendszeres fogyasztása milyen hasznos, bármilyen betegségük is volt, meggyógyultak belőle, még a rákból is, vagy a parlagfű allergiából is.

 

 A fentiek ismeretében merül fel a kérdés, hogy akkor miért irttatják velünk a parlagfüvet? Ráadásul még büntetés kiszabását is kilátásba helyezik, ha nem irtjuk azt! Nekem erre is meg van a válaszom! A Földünk túlnépesedése már napjainkban is veszélyezteti  a Föld valamennyi élőlényét és lakóját is! Ez ellen a Világkormánynak (én csak háttérhatalomnak nevezem) tennie kell valamit. Nos a világunk ezen urai fő részvényesei a gyógyszeriparnak is. Ha a világon mindenki megtudná azt, amit az indiánok közöltek a franciákkal, jelesül, hogy a parlagfű, mintegy csodaszer minden betegségnél visszafordítja és normalizálja a szervezetben zajló rendellenességeket, azaz a betegségeket, akkor senki nem venne gyógyszert, és akkor nem lenne óriási bevétele a világ urainak, s még így a Föld is túlnépesedhetne. Ezért a világ urai, a  fizetett bértollnokaikkal és bértudósaik által úgy rendelkeztek, hogy elsőszámú közellenségnek kiáltották ki a parlagfüvet, ezt az embernél is intelligensebb, több Föld-történeti katasztrófát is átélt csodálatos ősi növényt, hogy a tudatlan és megtévesztett embereknek még véletlenül se jusson eszébe, hogy a kötelező irtás mögött egy más célja van ezen uraknak.

 

Ez a cél pedig a lakosság gyérítése, a Földünk megóvása a túlnépesedéstől. A gyógyszerek mellékhatásai következtében ugyanis, csak Magyarországon minden órában meghal egy ember, de sokkal többen halnak bele abba, amit a patológusok már régóta tudnak, hogy minden második felboncolt embert tévesen diagnosztizáltak és tévesen gyógyszereztek, mivel nem az volt a halál oka, amivel kezelték a betegségüket!

                                                     Weixl-Várhegyi László

Asztrológia:

Az asztrológia nem más, mit az ezotéria kottája (Hamvas Béla nyomán)

Tepperwein-féle BÁZISPOR: fél kilós keverék receptje:

A szerző értelmesen és világosan írja le, hogy a savak felhalmozódása hogyan okoz károkat a szervezetben, és hogy mi kompenzálja ezt. A könyvből világosan kiderül, hogy itt nem egyszerűen lúgokra van szükség, hanem megfelelő arányban adagolt alkáli fémek (kalcium, magnézium, nátrium, kálium) vegyületeire. Ezek vízben többnyire lúgos kémhatásúak, de vannak savas változataik is (pl. a citrátok), amelyek viszont lebomlás után már a bélben lúgosítanak. Vagyis a szervezetben lévő savasság ellensúlyozására nem egyszerűen lúg kell, hanem ásványi anyagok.

Tepperwein leír egy báziskeveréket, amit patikában mindenki el tud készíttetni. Ebből fél kiló kb. 900 forintba kerül, és ha a reggeli pH érték mérés bárkinél 5-ös értéket mutat, azonnal fel is lehet oldani belőle egy teáskanálnyit egy pohár vízben és éhgyomorra meginni. A recept a következő:

Natrium phosphoricum 10,0
Kalium bicarbonicum 10,0
Calcium carbonicum 100,0
Natrium bicarbonicum 80,0
Magnesium carbonicum 50,0

A feloldott bázispornak leginkább kréta íze van, bár a háttérben érezhető a szódabikarbóna jellegzetes íze kis mértékben. Arra ügyeljünk, hogy étkezés előtt és után 1-2 órával ne fogyasszuk a keveréket, mert elég hatásosan semlegesíti a gyomorsavat, így az étel emésztetlen marad.

Míg a rántás, habarás, mikrohullámú sütés-főzés, az étel túlhevítése, túlfőzése, olajban vagy zsírban sütése, konzerválása, többszöri melegítése fokozza a savasító hatást, a párolás, a nyers zöldségek fogyasztása, a roston sütés segít a savtalanításban.

 

HÉBÉ homoktövis olajcsepp

 

ELLENÁLLÓ-KÉPESSÉG ÉS JÓ KÖZÉRZET

 

A homoktövis olajat a gyümölcs magjából és húsából nyerjük. Az olaj bőségesen tar-talmaz telített és telítetlen zsírsavakat. Linolsav és linolénsav aránya olyan jó, hogy az eszkimók sem fogyasztanak különbet halas étrendjükben.

Összetevői alkalmassá teszik a bőr és a nyálkahártyák idült gyulladásainak gyógyítá-sára, ill. orvoslásának kiegészítésére. Hámosító és gyulladáscsökkentő hatása miatt segíti a sebek és a bőrbetegségek gyógyulását.
A legújabb kísérletek alátámasztják a tapasztalatot, hogy a homoktövis kedvező ha-tású a daganatos betegségek megelőzésénél.
Linolénsav tartalma zsíroldó hatású, csökkenti a koleszterint, fito-nutritív összetevői pedig javítják a szív- és a májműködést.

Forgalmazás: 10 és 20 ml flakonban
Javaslat: naponta 2x15 csepp olaj (kanállal lenyelni vagy mézbe, kenyérre, kefírbe cseppentve.

 

HÉBÉ homoktövis kivonat (szuszpenzió)

VÉDEKEZÉS AZ ALLERGIA ELLEN

Napjaink egyik tömegbetegsége az allergia, ami kellemetlen és sokáig tartó tünetekkel jár.
Kivonat készítményünk hatására, melyet az olajjal együtt ajánlunk, javul az allergia okozta nátha, könnyezés és tüsszögés, amit leginkább a levegőben sodródó virágpor és pollenek belégzése okoz. Emellett a fém és por hatására kiütköző allergia tünetei is látványosan gyógyulnak.

Legjobb együtt fogyasztani a Hébé homoktövis olajjal.

Forgalmazás: 100 ml/üveg
Javaslat: reggeli előtt nyeljen le egy kávéskanál Hébé homoktövis olajat és igyon rá teát (nem forrón), amelyet egy evőkanál Hébé homoktövis kivonattal kevert el.

 

KÜZDELEM AZ ALLERGIA ELLEN

A XX. és XXI. század népbetegsége: Az allergia

Kellemetlen tünetei megnehezítik mindennapjainkat.

 

Rengetegen szenvednek főként pollenallergiában, mely az év nagyobb részében kényszeríti az ebben szenvedőket, hogy mesterséges úton előállított termékekkel enyhítsék betegségüket.

 

A Hébé homoktövis olajcsepp vagy kapszula és Hébé homoktövis kivonat együtt rendszeres fogyasztás mellett sikerrel csökkenti a por-, pollen- és fémallergiás tüneteket.

Gyakorlati tapasztalataink azt mutatják, hogy a tünetek jelentkezését követően is megkezdhető a kúra és már így is sikert érhetünk el termékeink fogyasztásával.

 

A Hébé homoktövis olajcsepp és Hébé homoktövis kivonat együtt fogyasztása során káros mellékhatással nem kell számolnunk, közérzetjavulásról, a tünetek enyhüléséről és megszűnéséről sokan jeleztek vissza.

 

A termékeket korosztálytól függetlenül mindenki fogyaszthatja.

 

Javaslat: reggeli és vacsora előtt 1-1 mokkáskanál homoktövis olaj és 1-1 evőkanál

homoktövis kivonat.

A javulás mértékétől függően van, aki abbahagyta a termékek fogyasztását és van, aki folytatta csökkentve a napi adagot (naponta egy alkalomra).

Amennyiben akkor kezdi el fogyasztani a Hébé termékeket, amikor már allergiás

tünetei vannak: legalább egy hétig naponta kétszer reggeli és vacsora előtt 1-1

mokkáskanál Hébé homoktövis olajat és 1-1 evőkanál Hébé homoktövis kivonatot fogyasszon kúraszerűen.

 

Mégis gyógyítható az allergia

Könnyebb az allergiát megelőzni, mint gyógyítani - vélekednek sokan. Guoth János törökbálinti orvos azonban másként gondolja. Szerinte az allergia általában rövid idő alatt gyógyítható az immunrendszer megerősítésével.


Hazánkban jelenleg hárommillióan szenvednek allergiás jellegű megbetegedésekben, számuk évente kétszázezerrel növekszik elsősorban Budapesten és a vidéki nagyvárosokban. A sokak által ismert, kellemetlen tüneteket - szemviszketés, tüsszögés, nátha, fulladás - okozhatja háztartási por, állatok szőre, atka, de a legtöbb esetben a virágzó növények által kiszórt pollen a kiváltó ok.

 

Ebből a szempontból az egyik legveszélyesebb gyomnövény a parlagfű, amelyet sokan tévesen vadkenderként ismernek. Ez az Amerikából származó gaz nemrég kezdett virágozni, és október végéig szórja virágporát. Ilyenkor megnő az orvosi rendelők forgalma, bár a betegséget általában gyógyítani nem tudják, csupán a tüneteket enyhítik az orvosok. A fővárosban és környékén az önkormányzatok és az egészségügyi hatóságok sokat tesznek ugyan a parlagfű irtásáért, elszaporodásának gátolásáért, ám ez ideig teljesen kiirtani nem sikerült. A köztudatban elterjedt az a szlogenként is használatos megállapítás, miszerint könnyebb a parlagfüvet irtani, mint az allergiát gyógyítani.

 

Guoth János törökbálinti orvos szerint azonban fordított a helyzet. Tapasztalatai szerint az immunrendszer erősítésével az allergia igenis gyógyítható, állítását kísérletek sorozata és hálás betegek ezreinek visszajelzései igazolják.

 

Elmondása szerint több mint tizenöt éve kezdett el foglalkozni a homoktövis nevű növénnyel. Ez a szárazságtűrő cserje akár a jövő mezőgazdaságának egyik ígéretes növénye is lehet, hiszen hazánk éghajlata egyre szárazabbra fordul. A cserje nagy bőségben termő, sárgásvörös bogyói általában augusztus elején érnek be, és rendkívül sok vitamint, ásványi anyagot tartalmaznak, méghozzá az emberi szervezet számára igen kedvező arányban. Ez a kedvező élettani hatás késztette Guoth Jánost arra, hogy élelmiszernek minősülő készítményeket állítson elő a homoktövis terméséből saját üzemében. A tiszta gyümölcskivonatok összetételüknél fogva erősítik az immunrendszert.

 

A megfigyelések azt igazolták, hogy az ezt fogyasztók ellenállóbbá válnak a betegségekkel szemben. A homoktövisolajat és vizes oldatot fogyasztók közül influenzás időszakban jóval kevesebben lettek betegek, mint azok közül, akik nem fogyasztották ezeket a kivonatokat. Később beigazolódott, hogy a készítményeket fogyasztók körében általában nem lépnek fel allergiás tünetek, illetve a fogyasztás következményeként az immunrendszer olyannyira megerősödik, hogy a betegség tünetei megszűnnek. Ezeket a megfigyeléseket laboratóriumi kísérletek is igazolták

Guoth János elmondta, hogy az olajos és vizes oldatú homoktövis-készítménnyel szinte mindenfajta allergia egy-két hét alatt megszüntethető, legyen az pollen-, fém- vagy napfényallergia.
A kivonatok másik előnye, hogy nincs mellékhatásuk, hiszen csak a homoktövis gyümölcséből készülnek, adalék anyag vagy tartósítószer nélkül. Az orvos ezért is nem kérte a kivonatok gyógyhatású készítménnyé minősítését, mert azok végül is csak természetes anyagokat tartalmaznak, élelmiszerkénti exportjuk is lényegesen könnyebb így, mint ha gyógytermékként kerülnének forgalomba. A készítmények iránt ugyanis az EU országaiban is nagy az érdeklődés.

Györgytea - cukorbeteg-diéta gyógyfüvekkel

 

A cukorbetegség már az ókorban is ismert volt. Akkor még kizárólag gyógynövényekkel kezelték, gyógyították.

A napjainkban alkalmazott gyógyszeres, illetve diétás terápiák kiegészítésére, továbbra is segítségül hívhatjuk a „természet patikáját”, bizonyos gyógynövényekkel ugyanis meglepően jó eredményeket érhetünk el.

Ideális esetben a cukorbetegeknek a felvett napi energia 50%-át szénhidrátból, 15-20%-át fehérjéből, 30%-át pedig zsiradékokból javasolt fedezniük. Mindezt ajánlatos napi 5 étkezésre elosztani, a háromszori étkezés ugyanis a vércukorszint túlzott megemelkedésével jár.

 

A nap folyamán elfogyasztott szénhidrátok elosztásánál figyelembe kell vennünk bizonyos élettani tényezőket. A szervezet sejtjeinek inzulin iránti érzékenysége napszakonként változik: reggel alacsonyabb, délben és kora délután a legmagasabb. Emiatt sok cukorbetegnek reggel jóval magasabb a vércukorszintje, mint este. A reggeli étkezésnek tehát kevesebb szénhidrátot kell tartalmaznia, mint az estinek. A napi átlagos adag 150-220gramm között ajánlott, ebből mintegy 30-at reggel, 20-at délelőtt, 60-at délben, újabb 20-at uzsonnára, végül 50grammot vacsorára javasolt elfogyasztani. Étrendjük alapja legyen a leves: tápláló, de nem hizlaló, emiatt értékes folyadékforrás a szervezet számára.

 

Ne feledjük, hogy az egyoldalú diéta újabb betegségekhez vezethet: a zsírokban dús étrend érelmeszesedést okoz, amire a cukorbetegeknek amúgy is erős hajlamuk van, a túlzott fehérjefogyasztás – a „húst hússal” étrend – pedig a vesét terheli nem kívánt mértékben.

 

Mindennapi diétánkat számos értékes gyógynövénnyel egészíthetjük ki. A csalán levele, a belőle készült tea vértisztító, vizelethajtó, vércukor csökkentő, méregtelenítő hatású. A gyermekláncfű gyökere emésztést elősegítő, máj- és epeműködést serkentő. Emellett csökkenti a vércukorszintet, és fontos szerepe van az érrendszeri szövődmények, illetve a retinopátia megelőzésében.

Az orbáncfű elsősorban kedélyjavító hatásánál fogva játszik szerepet a sokszor depresszióval is járó cukorbetegség kezelésében, emellett megszünteti az idegességgel járó pszichoszomatikus panaszokat. A fekete áfonya levelének szénhidrát-metabolizmust befolyásoló szerepe a múlt század óta ismert. Jelentős króm tartalma szabályozza a vércukorszintet, szabadgyök fogó hatása miatt pedig kiemelkedő szerepet kap a szövődmények kivédésében.

A katángkóró gyökér legfontosabb hatóanyaga az inulin, amely az egyik legalacsonyabb glykaemiás-indexű szénhidrát. Fontos szerepe van a májkárosodás megelőzésében, illetve a méregtelenítésben, nem csoda hát, hogy a népi gyógyászat régtől fogva használja a cukorbetegség kezelésében.

 

Ezek az összetevők alkotják a Diabess-Györgytea keveréket.

 

Jó tudnunk, hogy intenzív fizikai igénybevétel esetén előfordulhat a vércukorszint hirtelen csökkenése – hypoglykémia –, ilyenkor gyors szénhidrátbevitelre van szükség!

 

Tippek cukorbetegeknek:

 

  • Ecetként, használjanak vörösbor ecetet, mert abban van a legkevesebb cukor.
  • A szódabikarbóna kiválóan lúgosít, tegyünk egy mokkáskanálnyit ivóvizükbe, vagy a reggeli narancslébe, egyéb gyümölcslébe!
  • Egy fél citrom leve jelentősen, akár 30%-kal is csökkentheti az étkezés utáni vércukorszintet.
  • A vörösbor hatékony anti-oxidánsként, rendszeresen, de mértékkel fogyasztva 20%-kal csökkenti a cukorbetegség, és 30%-kal a szívinfarktus veszélyét.
  • Napi 2gramm sörélesztő jelentős krómtartalmánál fogva, csökkenti a vércukorszintet, B-vitaminja segít megelőzni a szívbetegségeket, emellett fontos enzimeket is tartalmaz. Figyelem: a sörben nincs króm, sőt rendkívüli mértékben növeli a vércukorszintet!
  • A fahéj egy olyan polifenolt tartalmaz (MHPC), amely az inzulinnal vetekszik. Fogyasszák tehát naponta müzlivel vagy gyümölcssalátával!

 

Lopes-Szabó Zsuzsa
herbalista
www.gyorgytea.hu
Tel: 06-1/269-33-59

Miért népszerűek a gyógynövények?

 

A természetes gyógyszereknél is felléphetnek kölcsönhatások, jó példa erre a bogyós orbáncfű.

Már az ókorban felismerték a gyógyítók a gyógynövények, azaz a természet szereinek a változatos hatásait. A modern tudomány a már akkoriban ismert eredmények közül sokat igazolt, így létezik gyógynövénylexikon, amely a kutatás eredményeit gyűjti és katalogizálja. Miért van az, hogy a gyógynövényeknek továbbra is van létjogosultságuk, és a szintetikus gyógyszerek ellenére még mindig nem veszítettek jelentőségükből?

A növényi gyógyszerek tolerálhatónak és enyhének számítanak. Ezért a gyógynövények sok enyhe panasznál szóba jönnek. Nemritkán a páciensek elmennek a patikába, és megkérdezik, hogy van-e valami növényi szer a bajukra. Nem csoda, mert a természet sok panaszra – mint például a puffadás, orrdugulás, köhögés és rekedtség – tart készen megfelelő gyógynövényeket. A növényi szerek jól tolerálhatónak számítanak, és a hatásosságuk orvosilag igazolt.

Most a gyógynövényekkel kapcsolatban két lehetőségünk van. Gyűjthetünk magunk például csalánt, kamillát, orbáncfűt stb., és készíthetünk például teát belőlük, vagy megbízhatunk a tiszta gyógynövények hatóanyagát tartalmazó gyógyszerekben. Hogy a növénynek melyik részét dolgozzák fel a gyógyszerhez, az attól függ, hogy hol találhatók a hatásos összetevői. Például az eukaliptusznál, amely köhögéscsillapítónak számít, a leveleket alkalmazzák. A természetes altató- és nyugtatószernél, a macskagyökérnél a hatóanyagok a gyökérben vannak. Ezek az aktív hatóanyagok a másodlagos növényi anyagok alá tartoznak. Ezek a gyógynövényt többnyire a kártevők elleni védelemben és az ellenségek elhárításában szolgálják. Tabletta, tea vagy cseppek formájában azonban ezek az anyagok sok panaszt csillapítanak, és az embernek segítenek.

Mindenesetre a szakértők a kémiai gyógyszerekkel ellentétben a növényieknél nem egyetlen hatóanyagról beszélnek. Ez többnyire különböző anyagok keverékéből tevődik össze. Ezért ezek az elegyek nem csak egy területen hatnak. Például a kamilla egyrészt segít telítettségérzésnél és puffadásnál, másrészt gargalizáló megoldásként torokfájásnál is hatásos. Ezek a gyógynövények ugyanakkor csak nagyon ritkán váltanak ki mellékhatásokat. Többnyire jól kijönnek más gyógyszerekkel is. De ennek ellenére a természetes gyógyszereknél is felléphetnek kölcsönhatások. Egy példa erre az orbáncfű. Ez a növényi szer segít az enyhe depressziókon, de mindenesetre csökkentheti bizonyos gyógyszerek hatását, ráadásul az orbáncfű szedésekor a bőr fényérzékennyé is válhat.

 

Útifű – borogatás, tea vagy szirup készülhet belőle

 

Az útifű gyógyító erejét már az ókorban is használták.

A széleslevelű vagy nagy útifű egy évelő, lágyszárú növény. Levélrozettája a kanál alakú levelekkel tenyérnyi nagyságú lehet. A júniustól szeptemberig tartó virágzási időben a rozetta közepéből levéltelen, tüskeszerű virágzat nő, amely eléri a 15-30 cm-es magasságot.

 

A lándzsás útifűnek lándzsa formájú levelei vannak, virágának alakja a széleslevelű útifűvel ellentétben inkább tojáshoz hasonló.

 

Az útifű már az ókori görögöknél és rómaiaknál is a gyógynövényekhez tartozott. A 10. században az arab és perzsa orvosok is használták gyógyító céllal, és igen nagyra becsülték.

 

Hatások: antiszeptikus, gyulladásgátló, fájdalomcsillapító, vértisztító, nyákoldó, erősíti a gyomor váladékkiválasztó tevékenységét.

 

Alkalmazási területek:

  1. A légzőszervek erős nyákképződéssel járó megbetegedései, tuberkulózis, mellhártyagyulladás (pleuritisz), krónikus hörghurut, szamárköhögés, köhögés és asztma.
  2. A növény főzetét és nedvét akut gyomor- és bélbetegségeknél alkalmazzák: gyomorhurut, bélhurut, vérhas, gyomor- és bélfekély.
  3. Ágybavizelés, hólyaggyulladás, malária.
  4. Vértisztító szerként kiütéseknél, ekcémánál, mitesszereknél.
  5. Gennyes sebek, vágott sebek, égési sérülések, rovarcsípések.
  6. Gyulladt szem lemosására.

 

 

 

Vadgesztenye – a vénák doktora

 

A szappanhoz hasonló tulajdonságai miatt a gesztenyét régebben mosószerként is használták.

 

A vadgesztenye fája igen gyorsan nő, a parkokban nagyon népszerű. Levelei „többujjúak”, és fehér vagy rózsaszínű virágai tavasszal függőlegesen állnak, mint a gyertyák. Ezekből a virágokból képződnek a zöld, tüskés gyümölcsök, amelyek egy gömb alakú, fényes magot tartalmaznak: a gesztenyét.

 

A vadgesztenyét vénás betegségeknél alkalmazzák. A gesztenye fő összetevői a szaponinok, azaz szappananyagok, amelyek bronchitis esetén a váladékot – képletesen szólva mosószerként – kipucolják a testből.

 

Ha mi, emberek, készítenénk magunknak a vadgesztenyéből egy teát bronchitis ellen, mérgezési tünetek lépnének fel, mivel a szaponintartalma számunkra túl magas. Régebben ellenben a vadgesztenye leveleiből készült teát a népi gyógyászatban légúti megbetegedésekre alkalmazták. A felhasználásnak ez a módja azonban ma már alig szokásos.

 

A vadgesztenyét ma elsősorban vénás betegségeknél használják. Mivel az általános mozgáshiány miatt jelentősen megnőtt a visszérben szenvedők száma, a vadgesztenye napjainkban nagyon keresett.

 

A vadgesztenye elősegíti a vénás visszaáramlást, szorítja a megereszkedett vénákat, megakadályozza a vérrögképződést, gyulladáscsökkentő hatású, segít a duzzanatok és vízvisszatartás ellen. De a vadgesztenye az ízületi hártya anyagcseréjét is elősegíti, és ezért alkalmazható köszvény, csontfájdalmak, a gerincoszlop területén jelentkező fájdalmak vagy csonttörés miatti duzzanatok esetén.

 

Mitológia: a vadgesztenye története

 

A vadgesztenye fáját bizonyára minden gyerek ismeri, mert a gesztenye csodásan alkalmas játéknak. Régebben a gesztenyét különféle célokra használták, az orvosi hatása azonban csak a 19. század vége óta ismert. Így a gesztenyét gyűjtötték hizlaló takarmánynak, mosószernek, vagy a táskában hordtak magukkal három gesztenyét védekezésül a különböző betegségek ellen. Korábban vadgesztenyével etették a légúti betegségekben szenvedő lovakat – innen ered a neve is, ugyanis a vadgesztenyét lógesztenyének is hívják.

 

A vadgesztenye alkalmazási lehetőségei 

 

A vadgesztenye kérgét, virágát, magját és levelét is felhasználják terápiás célokra. Kérge fényvédő krémek alapanyaga, leveleit ízületi bántalmak kezelésére használhatjuk. A vadgesztenyét szeptember-októberben gyűjtik, amikor az érett magok a földre hullanak. A vadgesztenyéből készíthetünk egy alkoholos kivonatot, amely kizárólag külsőleges használatra alkalmas. Ne igyuk meg! Mérgezési tüneteket okozhat.

 

Vadgesztenye-tinktúra készítése külsőleges alkalmazásra

 

Ehhez friss vadgesztenyét gyűjtünk, eltávolítjuk a vékony, barna héjat, felaprítjuk a fehér részt, betöltjük egy csavaros üvegbe, és felöntjük borszesszel (70%-os), amíg minden növényi részt elfed. Az üveget jól lezárjuk és 3 héten át legalább naponta egyszer erősen összerázzuk. Miután a tinktúrát átszűrtük, a folyadékkal bedörzsölhetjük a fáradt, duzzadt, visszérre hajlamos lábakat. Mindenesetre figyeljünk arra, hogy az alkohol tartós alkalmazás során a bőrt kiszáríthatja. Ezért a bőrt a bedörzsölés helyén rendszeresen ápoljuk babaolajjal vagy testápolóval.

 

Kész vadgesztenye-készítmények

 

A gyógyszertárakban és drogériákban kaphatók kenőcsök és gélek vadgesztenye-kivonattal. Súlyos vénaproblémáknál a vadgesztenye-készítményeket belsőleg is bevehetjük. Ebben az esetben azonban ezeket semmiképp ne magunk készítsük el, csak a kész készítményekhez nyúljunk! Hogy a vadgesztenye optimálisan hathasson, megelőzésképpen, de terápiaként is legalább három hónapon keresztül alkalmazzuk.

 

Gesztenye mint mosószer 

 

A szappanhoz hasonló tulajdonságai miatt a gesztenyét régebben mosószerként is használták a szennyeshez. Ehhez el kell távolítani a gesztenye barna héját, a fehér belsőt fel kell aprítani és megszárítani, végül porrá kell őrölni. Természetesen ezt a biológiai mosóport még ma is előállíthatjuk saját kezűleg. Hogy a vadgesztenyének sok szappananyaga van, egyértelműen láthatóvá válik akkor is, amikor a gesztenyék az úttestre potyognak, és az autók esős időben átmennek rajtuk. Ebben az esetben egy csúszós, habos szappanréteg képződik az utcán.

 

Edd a felét” – terv

 

Fél adagot enni öntudatra vall.

Az egészségtelen élelmiszereket, amennyire lehetséges, hagyjuk el, és egészséges gyümölccsel és zöldséggel helyettesítsük. Ne tegyük azonban túl magasra az elvárásainkat. Nem vagyunk gépek, vegyük számításba, hogy néha valami „bűnöset” akarunk majd enni.

 

De az „edd a felét” módszer leglényegesebb pontja, hogy egyszerűen az étrendünkben szigorúan csökkentjük a mennyiségeket. Ezt azonban nem csak elméletben, mert a gyakorlatban ez többnyire úgy néz ki, hogy sokszor gondolkodás nélkül nyúlunk az ételekhez (nassolás, farkasétvágy és hasonló), vagy egy étkezésnél megszokásból repetázunk, mert hisz az edény olyan közel van.

 

A következő tippek feltétlenül hasznunkra lehetnek, hogy csak fél adagot együnk:

  • Minden esetben csak több kis adagot főzzünk (ha kevesebb van, kevesebbet is tudunk enni).
  • Ne tegyük a teli edényt az étkezőasztalra (így nem tudunk kényelmesen repetázni anélkül, hogy felállnánk).
  • Inkább tegyük az ételt a konyhában a tányérunkra, amelyből az asztalnál eszünk.
  • Tudatosan nagyon kis adagokat vegyünk (így nem kell csak azért megennünk az ételt, hogy üres legyen a tányérunk).
  • Akkor hagyjuk abba az evést, amikor a legjobban ízlik – így aligha fogunk még egyszer szedni, mert a második adag többnyire csak feleolyan jó, mint az első, hisz a szájpadlásunk már hozzászokott az ízhez.
  • Szeretjük a tele tányért? Akkor a fél adagunkat nagyvonalúan osszuk szét a tányéron, és körítsük salátalevelekkel, így többnek néz ki.

 

Fél adag – az egészségünk kedvéért

 

Fél adagot enni öntudatra vall, és elsősorban arra, hogy valóban erősek vagyunk, és hogy sikerülni fog tartósan csökkenteni a súlyunkat. Ne veszítsük el a kedvünket, mert máról holnapra semmi nem sikerül. Ne kergessünk hamis reményeket, pl. 4 kg fogyás 2 hét alatt. Akkor inkább el se kezdjük, mert legkésőbb ezután a két hét után válunk frusztrálttá, hogy csak keveset fogytunk. Ha kis célokat tűzünk ki hosszú távra, akkor sikeresek leszünk.

 

ASZALT SZILVA

 

 Az utóbbi években egyre többet hallani a sejtkárosító szabad gyökökrõl, illetve az antioxidáns hatású gyümölcsökrõl. Táplálkozástudományi professzorok ezidáig úgy vélték, hogy az erdei gyümölcsök rendelkeznek a legnagyobb szabadgyök-semlegesítõ hatással, azonban a legfrissebb kutatásokból kiderült, hogy az aszalt szilva jóval nagyobb antioxidánsdózissal rendelkezik. Ezért immunrendszerünk erõsítése érdekében a téli és a tavaszi idõszakban különösen ajánlott aszalt szilvát fogyasztani. Egyetlen aszalt szilva több ásványi anyagot és vitamint tartalmaz, mint például egy maréknyi áfonya, ami antioxidánsokban szintén gazdag. Vas, kalcium, szelén, A-, B-, és C-vitamin tartalmának köszönhetõen óvja a sejteket, védelmet nyújt a daganatos-, a szív- és érrendszeri megbetegedések ellen, és az idegrendszert is erõsíti.

 

Változókorba lépõ nõknek is ajánlott, mivel segít visszafordítani a menopauza miatt kialakult csontritkulás folyamatát. Táplálkozáskutatók szerint az aszalt szilva kiváló immunrendszer-erõsítõ, ráadásul az áfonyával ellentétben könnyebben beszerezhetõ. Szakértõk szerint az egészség védelme és az immunrendszer erõsítése érdekében naponta három aszalt szilvát fogyasszunk. További pozitívumai: hashajtó, vizelethajtó, szabályozza az emésztést, ugyanakkor rostban is rendkívül gazdag. Fogyasztásával egyedül a cukorbetegeknek kell óvatosabban bánni, mivel magas cukortartalommal rendelkezik. 100 g aszalt szilva, 300 kalóriát tartalmaz!

 

OREGÁNÓ

 

azaz a SZUROKFÛ!!! Az oregánó a természet antibiotikuma, baktériumölõ hatása a penicillinével vetekszik. Ráadásul az ára jóval alacsonyabb, mint némelyik gyógyszeré. Enyhíti a megfázásos, influenzás tüneteket, tisztítjaa légutakat, csillapítja a köhögést. De enyhíti az orrmelléküreg gyulladást és a tüdõgyulladást is, eltünteti a szemölcsöket valamint a fejbõrrõl a korpát, segít ízületi fájdalmak esetén, és még az idegeket is nyugtatja. Ha valakinek a házi patikájából eddig hiányzott az oregánó olaj, ideje beszereznie. A Science Daily online tudományos magazin híradása szerint az oregánó olaj relatíve kis dózisban is hatékony a staphylococcus nemzetség baktériumai ellen is, hatásossága a penicillin baktériumölõ képességeivel hasonlatos. A staphylococcus jelentõs szerepet játszik kórházi járványok kialakulásában, és a baktériumcsoport ma már jó pár antibiotikumra rezisztens. Az aromaterápiával a párizsi Orvostudományi Egyetemen a hetvenes évektõl foglalkozó Paul Belaiche professzor számos kísérlete igazolta az oregánó olaj hatásosságát. A szer gyakori, alattomos baktériumcsoportokkal szemben is hatékonynak bizonyult: laboratóriumi körülmények között az oregánó olaj például elpusztította a pneumococcus baktériumok96 százalékát, valamint a neisseria, a proteus és a staphylococcus baktériumoknak 92 százalékát. A proteus baktériumok bélfertõzéseket okoznak, a staphylococcus baktériumok pedig az akut hányással járó, csoportos ételmérgezésekért is felelõsek. Az oregánó ol aj továbbáelpusztította a streptococcus baktériumok 83 százalékát és az enterococcus 78 százalékát is. Egy mexikói kutatás a súlyos hasmenéssel járó giardiás fertõzések esetén találta hatásosnak az oregánó olajat, és egy amerikai kutatás pedig nagyon elõnyös antibakteriális tulajdonságaira hívja fel a figyelmet az olyan népszerû parazitákkal szemben, mint a staphylococcus, az E. coli, és listeria. Végül egy brit kutatás 25 különbözõ baktériummal szemben mutatta ki az oregánó olaj baktériumölõ képességét. A t ermészet tehát egy különleges antibiotikummal ajándékozta meg az emberiséget - igazán megérdemli a helyét a házi patikában. Itthon inkább fûszerként ismerjük A szárított oregánó vagy magyar nevén szurokfû, illetve vadmajoránna leginkább az olasz konyha ételeinek fûszereként ismert itthon. Hatásában és aromájában leginkább majoránnára és a kakukkfûre hasonlít. Bab-, paradicsom-, pástétomok, tésztaételek ízesítésére használják. Teaként elsõsorban köhögéscsillapításra, nátha ellen használják. Remek meghûlés elleni izzasztó teakeverék a következõ: 1-1 csomag oregánó, bodzavirág, hársvirág, kamillavirág, majoránna keverékébõl 2-3 evõkanálnyit adunk egy liter vízhez. 1-2 perces forralással fõzetet készítünk, finomszûrön átszûrjük, melybõl napjában többször melegen iszogatunk.

 

Az élet gyógyfüve!

Az õsi indiai szerzetesek azt tartják, hogy: a bazsalikom, a kapor és az oregánó (szurokfû) az élet három gyógyfüve.

 

 

 

Honlap készítés